A remegés (tremor) az
izmok ismétlődő összehúzódása és elernyedése által kiváltott ritmusos, ismétlődő,
nem akaratlagos mozgásai. Bizonyos fokú remegés, ami szinte szemmel nem látható,
műszeresen minden embernél mérhető. Fokozott intenzitással jelentkezhet izgatottság,
stressz, kávé, tea fogyasztását követően, vagy dohányzás után.
Pajzsmirigy túlműködése, alkohol-
és drogfogyasztás, mérgezés is okozhat fokozott remegést, de leggyakrabban a központi
idegrendszer megbetegedései, vagy sérülése során alakul ki. A tremort nyugalomban,
tartásban (posturalis- az izmok megfeszített állapotában) és mozgásban (akciós,
kinetikus) történő megjelenés alapján is osztályozzuk.
A remegés nem önálló betegség,
amennyiben jelentkezik, ajánlatos szakorvoshoz fordulni, a kiváltó ok tisztázása
céljából. Általában a Parkinson-kór jut mindenki
eszébe, de sok betegség tüneteként is jelentkezhet. A gyakori a köztudat által kevéssé
ismert Esszenciális tremor nevű örökletes betegség, aminek az egyetlen tünete az inkább
a felső végtagokra, fejre, hangra kiterjedő remegés.
A remegés kialakulhat agysérülés,
keringészavar vagy gyulladás következtében is, lehet egyoldali, kétoldali, kiterjedhet
csak kezekre, vagy esetleg, az alsó végtagokra, fejre, állkapocsra, nyelvre. Önállóan és
társtünetekkel is jelentkezhet, például Parkinson-kórban elsősorban a meglassultság, és
kóros izomfeszülés is társul. Gyakran előfordul másodlagos Parkinson syndroma, amikor
hasonló tünetek jelentkeznek, de a háttérben nem Parkinson-kór húzódik meg. A kezelés
szempontjából fontos a remegés eredetének tisztázása.
Remegésvizsgálat
Klinikánkon jelenleg két
rendszert alkalmazunk. Az egyik a Műszaki Egyetemen kifejlesztett infravörös tartományú
videofelvételen alapuló passzív markert felismerő- és követő rendszer. Egyszerre akár a
test több pontjára helyezett fényvisszaverő golyók, vagy korongok mozgása
követhető.
Másik módszer a szerző által
kifejlesztett, a klinikai gyakorlatban már régóta alkalmazott spirálteszt digitális
változata, melynek segítségével a vizsgált alany kezébe adott toll végének pozícióját
pontossággal regisztrálja a számítógépes rendszer. Az adatokat programokkal lehet
elemezni, melynek során idő- és frekvenciatartománybeli vizsgálatokra nyílik lehetőség
az eredmények számszerű és grafikus ábrázolásával.
A hang vizsgálatát is végezzük,
erre kifejlesztett regisztráló és elemző rendszerrel finom elváltozások (remegés,
rekedtség, stb.) észlelhetők.
Kezelés
A remegés kezelése természetesen
a kiváltó októl függ. Parkinson-kór esetében amennyiben nincs kifejezett meglassultság,
dopamint helyettesítő kezelés alkalmazása nem javasolt, mivel 5 éves kezelést követően a
betegek 50 százalékánál a gyógyszer túlmozgást idézhet elő. Ezért inkább a dopamin
agonista kezelés részesítendő előnyben. Sajnos a betegek nagy részénél a remegés nem
elég jól befolyásolható. Ez elmondható az Essentialis tremor, sérülés utáni, Sclerosis
multiplex egyéb eredetű idegrendszeri remegésekről is.
Műtéti kezelés
A gyógyszeresen csillapíthatatlan
remegéseknél műtéti kezelés alkalmazható. Ma már elég jól ismerjük, hogy a remegés során
milyen változás áll fent az agyműködésben, és azt is, hogy mely betegségekben melyik
agyközpont (törzsdúci mag) túlműködése váltja ki a remegést. Műtéttel a túlműködést
lehet megszüntetni. Ehhez nagy pontossággal agyi célzó (stereotaxiás) rendszer
segítségével elektródát kell bejuttatni a célterületre. A célzó készülék
koordinátarendszerét fejhez rögzített keret (korona) képezi, melyben 1 mm-enként
CT-szeleteket készítünk az egész agyról nagy felbontásban. A CT képek alapján speciális
program segítségével lehet megtervezni az elektróda koponyafuraton keresztül történő
bejuttatásának legbiztonságosabb egyenes irányú útját. Az elektróda behelyezés éber
állapotban történik, így már a tesztelés során, a műtőasztalon látható a remegés
megszűnése.
Ezután két lehetséges módszer
választható: 1. előre meghatározott, szabályozható körülírt kis területen kontrollált
radiofrekvenciás hőkezelés végezhető, ami elpusztítja a remegést generáló sejteket és
ezáltal csillapítja a remegést, 2. elektródát ültetünk be az agyba és rögzítjük a
koponyacsonthoz a hajas fejbőr alatt, majd azt rövid altatásban impulzusgenerátorral
(pacemakerrel) kötjük össze. Ebben az esetben az egész rendszer bőr alá van ültetve,
pacemaker általában a kulcscsont alatt helyezkedik el, a vezeték a nyak oldalán van
áthúzva a bőr alatt, így a betegen gyakorlatilag kívülről semmi nem látszik. A rendszer
külső programozóval beállítható, a beteg is kap programozót, amivel otthonában is
végezhető szabályzás.
Az agyi pacemaker beültetést
elsőként Magyarországon a Szt. János Kórház Idegsebészeti osztályán 1998-tól
alkalmazzuk, a hőkezeléses műtétet a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján és
Miskolcon a BAZ Megyei Kórház Idegsebészeti osztályán is végezzük. A műtéteket és
pacemaker beültetés esetén az implantátumokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
finanszírozza.
Orvos válaszol
Forduljon hozzánk bizalommal!
