A remegés (tremor) az izmok ismétlődő összehúzódása és elernyedése által kiváltott ritmusos, ismétlődő, nem akaratlagos mozgásai. Bizonyos fokú remegés, ami szinte szemmel nem látható, műszeresen minden embernél mérhető. Fokozott intenzitással jelentkezhet izgatottság, stressz, kávé, tea fogyasztását követően, vagy dohányzás után.
Pajzsmirigy túlműködése, alkohol- és drogfogyasztás, mérgezés is okozhat fokozott remegést, de leggyakrabban a központi idegrendszer megbetegedései, vagy sérülése során alakul ki. A tremort nyugalomban, tartásban (posturalis- az izmok megfeszített állapotában) és mozgásban (akciós, kinetikus) történő megjelenés alapján is osztályozzuk.
A remegés nem önálló betegség, amennyiben jelentkezik, ajánlatos szakorvoshoz fordulni, a kiváltó ok tisztázása céljából. Általában a Parkinson-kór jut mindenki eszébe, de sok betegség tüneteként is jelentkezhet. A gyakori a köztudat által kevéssé ismert Esszenciális tremor nevű örökletes betegség, aminek az egyetlen tünete az inkább a felső végtagokra, fejre, hangra kiterjedő remegés.
A remegés kialakulhat agysérülés, keringészavar vagy gyulladás következtében is, lehet egyoldali, kétoldali, kiterjedhet csak kezekre, vagy esetleg, az alsó végtagokra, fejre, állkapocsra, nyelvre. Önállóan és társtünetekkel is jelentkezhet, például Parkinson-kórban elsősorban a meglassultság, és kóros izomfeszülés is társul. Gyakran előfordul másodlagos Parkinson syndroma, amikor hasonló tünetek jelentkeznek, de a háttérben nem Parkinson-kór húzódik meg. A kezelés szempontjából fontos a remegés eredetének tisztázása.
Remegésvizsgálat
Klinikánkon jelenleg két rendszert alkalmazunk. Az egyik a Műszaki Egyetemen kifejlesztett infravörös tartományú videofelvételen alapuló passzív markert felismerő- és követő rendszer. Egyszerre akár a test több pontjára helyezett fényvisszaverő golyók, vagy korongok mozgása követhető.
Másik módszer a szerző által kifejlesztett, a klinikai gyakorlatban már régóta alkalmazott spirálteszt digitális változata, melynek segítségével a vizsgált alany kezébe adott toll végének pozícióját pontossággal regisztrálja a számítógépes rendszer. Az adatokat programokkal lehet elemezni, melynek során idő- és frekvenciatartománybeli vizsgálatokra nyílik lehetőség az eredmények számszerű és grafikus ábrázolásával.
A hang vizsgálatát is végezzük, erre kifejlesztett regisztráló és elemző rendszerrel finom elváltozások (remegés, rekedtség, stb.) észlelhetők.
Kezelés
A remegés kezelése természetesen a kiváltó októl függ. Parkinson-kór esetében amennyiben nincs kifejezett meglassultság, dopamint helyettesítő kezelés alkalmazása nem javasolt, mivel 5 éves kezelést követően a betegek 50 százalékánál a gyógyszer túlmozgást idézhet elő. Ezért inkább a dopamin agonista kezelés részesítendő előnyben. Sajnos a betegek nagy részénél a remegés nem elég jól befolyásolható. Ez elmondható az Essentialis tremor, sérülés utáni, Sclerosis multiplex egyéb eredetű idegrendszeri remegésekről is.
Műtéti kezelés
A gyógyszeresen csillapíthatatlan remegéseknél műtéti kezelés alkalmazható. Ma már elég jól ismerjük, hogy a remegés során milyen változás áll fent az agyműködésben, és azt is, hogy mely betegségekben melyik agyközpont (törzsdúci mag) túlműködése váltja ki a remegést. Műtéttel a túlműködést lehet megszüntetni. Ehhez nagy pontossággal agyi célzó (stereotaxiás) rendszer segítségével elektródát kell bejuttatni a célterületre. A célzó készülék koordinátarendszerét fejhez rögzített keret (korona) képezi, melyben 1 mm-enként CT-szeleteket készítünk az egész agyról nagy felbontásban. A CT képek alapján speciális program segítségével lehet megtervezni az elektróda koponyafuraton keresztül történő bejuttatásának legbiztonságosabb egyenes irányú útját. Az elektróda behelyezés éber állapotban történik, így már a tesztelés során, a műtőasztalon látható a remegés megszűnése.
Ezután két lehetséges módszer választható: 1. előre meghatározott, szabályozható körülírt kis területen kontrollált radiofrekvenciás hőkezelés végezhető, ami elpusztítja a remegést generáló sejteket és ezáltal csillapítja a remegést, 2. elektródát ültetünk be az agyba és rögzítjük a koponyacsonthoz a hajas fejbőr alatt, majd azt rövid altatásban impulzusgenerátorral (pacemakerrel) kötjük össze. Ebben az esetben az egész rendszer bőr alá van ültetve, pacemaker általában a kulcscsont alatt helyezkedik el, a vezeték a nyak oldalán van áthúzva a bőr alatt, így a betegen gyakorlatilag kívülről semmi nem látszik. A rendszer külső programozóval beállítható, a beteg is kap programozót, amivel otthonában is végezhető szabályzás.
Az agyi pacemaker beültetést elsőként Magyarországon a Szt. János Kórház Idegsebészeti osztályán 1998-tól alkalmazzuk, a hőkezeléses műtétet a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján és Miskolcon a BAZ Megyei Kórház Idegsebészeti osztályán is végezzük. A műtéteket és pacemaker beültetés esetén az implantátumokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza.
Orvos válaszol Forduljon hozzánk bizalommal!
