Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Értem Részletek
Facebook Tumblr Facebook

Kiből lesz bajnok? A csúcsteljesítmények pszichológiai háttere

2. rész

Cikkünk előző részében azonosítottuk a sikeres sportteljesítmény alapjául szolgáló pszichológiai jellemzőket, most nézzük meg ezeket részletesen is.

A sikerhez kapcsolódó szubjektív élmények: a csúcsteljesítmény pszichológiai profilja

Ravizza (1977) kiterjedt vizsgálatot folytatott a szubjektív élmények tekintetében, amit a sportolók az ilyen nagyszerű pillanatokban átélnek.

20-20 különböző szinteken versenyző, férfi és női sportolóval készített interjút, 12 sportágat érintve. A sportolók több, mint 80%-a a következő élményekről számolt be:
• A félelem hiánya- nem félnek a hibázástól
• Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre
• A tevékenységbe való teljes „elmerülés”
• Korlátozott figyelmi fókusz
• Erőlködés nélküli teljesítmény- nem kikényszerített
• A teljes kontroll érzése
• Idői/téri dezorientáció
• A világot integráltnak és egységesnek észleli
• Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény

A jó teljesítmény valószínűsége növelhető Loehr szerint, ha a következő érzéseket sikerül kiváltani és fenntartani:
• magas energia (kihívás, inspiráció, determináció, intenzitás);
• szórakozás és öröm;
• nyomás hiánya (alacsony szorongás);
• optimizmus és pozitivitás;
• mentális higgadtság;
• magabiztosság;
• nagyfokú koncentráltság és kontrollérzés.

Garfield és Bennett 8 mentális és fizikai feltételt azonosított, amelyek a csúcsteljesítmény pillanatait jellemzik: mentálisan és fizikailag relaxált, magabiztos/optimista, a jelenre koncentrál, energikus, rendkívüli és szokatlan tudatosság, kontrollérzés, és annak az érzése, hogy képes teljesen elzárkózni a külső környezettől és a külső zavaró ingerektől.

A csúcsteljesítmény diád
Privette és Bundrick egyszerű sportolók csúcsteljesítményhez, átlagos teljesítményhez és hibázásokhoz kapcsolódó mentális állapotát hasonlította össze.
Úgy találták, hogy a csúcsteljesítmény sokkal önbeteljesítőbb, mint az átlagos vagy a hibás, illetve játékosabb és könnyedebb, mint az elrontott teljesítmény. Ez az állapotot elnevezték „csúcsteljesítmény diád”-nak, amely tartalmazza egyrészt a tevékenységre való teljes fókuszt, másrészt azt az állapotot, amelyet úgy írhatunk, le, hogy „az én áramlásban”. Tehát a csúcsteljesítmény személyes jelentőséggel bír, jutalmazó értékű és önbeteljesítő.

A csúcsteljesítmény és flow (áramlat élmény) kapcsolata
A csúcsteljesítménnyel kapcsolatban gyakran asszociálódik a flow- állapot. Csíkszentmihályi szerint a flow az alapja a belsőleg motivált tapasztalatoknak vagy az önjutalmazó tevékenységeknek.

Ez az az állapot, „amelybe az emberek annyira beleolvadnak, hogy úgy tűnik, hogy semmi nem tudja őket kizökkenteni” (Csíkszentmihályi, 1990). A flow nem analóg a csúcsteljesítménnyel. Valaki lehet flowban, de ez nem szükségszerűen jár együtt csúcsteljesítménnyel, azonban ha egy sportoló a legjobban teljesít, akkor úgy tűnik, hogy flow- állapotban van.

Mit él át egy sportoló, ha flow-ban van?
Jackson és Roberts szerint a flow egyfajta előjele vagy megalapozó folyamata a csúcsteljesítménynek. Amikor egy sportoló flow-ban van, a következőket éli át:
1. A helyzet által támasztott kihívások összhangban vannak a sportoló képességeivel, és ez az összhang a sportoló személyét tekintve magas valósul meg.
2. A tevékenység és a tudatosság egybeolvad, ezáltal a mozdulatot erőfeszítés nélkülinek érzékeli, és a sportoló nem tekinti magát különállónak a tevékenységtől.
3. A célok teljesen világosak: tisztán látják, hogy kinek mit kell tennie
4. Egyértelmű visszajelzést kap arról, hogy jó, amit csinált
5. Kizárólag csak az adott feladatra koncentrál.
6. Egyfajta paradox kontrollérzés jellemző, hiszen anélkül képes a kontrollra, hogy aktívan próbálná a kontrollérzést elérni. Teljesen tisztában van a teljes kontrollal, amit gyakorol, és erőfeszítések nélkül és a hibától való félelem nélkül cselekszik.
7. Az öntudatosság hiánya, miáltal tudatában van ugyan a teljesítményének, mégsem értékeli önmagát folyamatosan.
8. Az időélmény megváltozik: úgy tűnik, mintha teljesen le- vagy felgyorsulna.
9. Egy teljesen öncélú állapot, amelyben a tevékenység élvezhető, és a részvétel önmagában is jutalmazó jellegű.

2 rész

A sportpszichológus feladatai közé tartozik elősegíteni, hogy a sportoló minél gyakrabban és könnyebben kerüljön a csúcsteljesítményt elősegítő állapotba, „áramlatba”.

Folytatjuk…
A következő részben a sikeres sportteljesítmény további forrásairól lesz szó részletesen.

Sági Andrea
pszichológus, sportpszichológus
Virányos Klinika
Tel: 06-30-862-7115
asagi@viranyosklinika.hu

1125 Budapest, Virányos út 23/d.
Tel: +36 30 222 5502
        +36 1 275 0374
        +36 1 275 0375
        +36 1 275 0377
Fax: +36 1 275 0380
E-mail: recepcio@viranyosklinika.hu

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
Iratkozzon fel a
Hírlevelünkre!
Close
Ugrás a lap tetejére