Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Értem Részletek
Facebook Tumblr Facebook
Tudta, hogy a csicsóka jó hatással van a szívre?
A szívkoszorúér betegség megelőzésében is eredményes lehet a csicsóka, mely csökkenti a vér húgysavszintjét, ami segít a túltáplálkozásból eredő elhízás, vesekő, és köszvény megelőzősében is.
Egy új kutatás szerint nem a zsír, hanem a szénhidrát a veszélyes
Meglepő eredményre jutott egy amerikai kutatás, melynek során 16 középkorú, elhízott ember étkezését követték 21 héten keresztül. A kutatás során megállapították, hogy a zsírok helyett leginkább a szénhidrátok felelősek a cukor- és szívbetegségek kialakulásáért. A kutatók szerint leginkább a magas szénhidráttartalmú ételeket, a fehér kenyeret, a burgonyát, és a cukrokat, kellene kerülni a zsírok helyett, hiszen ezek hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához.
Mikor forduljon kardiológushoz?
Mindeképp forduljon kardiológushoz, amennyiben mellkasi eredetű panaszokat, szívtáji fájdalmat, vagy ha korábban már diagnosztizáltak Önnél szívbetegséget.
Kiből lesz a bajnok 1. rész

Kiből lesz bajnok? A csúcsteljesítmények pszichológiai háttere

1. rész

Sok tehetséges és kitűnő fizikális adottságokkal rendelkező sportoló él köztünk, de mégsem mindenki lesz olyan világklasszis, mint Hosszú Katika, aki háromszoros világbajnok gyors- és vegyes úszó, olimpikon. Az első olyan versenyző, aki egy időben tartja a világcsúcsot rövid pályán mindhárom vegyes úszó számban, és mellesleg a University of Southern California pszichológiát hallgat.

sportoló

De mi kell ahhoz, hogy valaki csúcsteljesítményre legyen képes?

Első lépésként definiálnunk kell, hogy mi is az a csúcsteljesítmény. Gayle Privette a Nyugat-Floridai egyetem professzor emeritusa szerint a csúcsteljesítmény „olyan viselkedés, amely meghaladja az átlagos teljesítmény során mutatott viselkedést”, „a felsőbbrendű működés egy állapota”. Ez az állapot bizonyos pszichés és mentális faktorok eredménye. A csúcsteljesítmény előfeltétele, egy bizonyos szintű fizikai kondíció, és a teljesítményhez szükséges fizikai készségek tökéletes végrehajtása. A csúcsteljesítmény relatív; minden sportoló jelenbeli képességszintjétől függ. A csúcsteljesítmény bekövetkezése akkor a legvalószínűbb, ha a sportoló képességei megfelelnek az adott helyzet követelményeinek vagy kihívásainak, képes az úgynevezett flow vagy áramlat-élménybe kerülni (1.ábra) (Csíkszentmihályi, 1990; Jackson, 2000). A flow nyolccsatornás modellje
      1.ábra. A flow nyolccsatornás modellje
(Forrás: Massimini, Carli, 1988; Csíkszentmihályi 1990 átdolgozva A modell alapján a flow többnyire csak akkor lép fel, amikor az egyén képességének és a teljesítendő feladata nehézségi szintje magas. Képzeljünk el két egymás ellen játszó teniszjátékost, egyikük a világranglista 132. helyen foglal helyet, míg a másik játékos 45. A példában elsőként említett játékos csalódást, szorongást, majd nyugtalanságot él át valószínűleg játék közben, mivel a feladat túl nehéz, túl sok erőfeszítést igényel a képességeihez képest. Míg a 45. helyen kiemelt teniszjátékos ellazul, majd unatkozni kezd, mivel a képességeihez viszonyítva könnyebb feladatot kap. Egykedvűséghez vezet, ha a képességek sem túl nagyok, és a feladat is kevés erőfeszítést kíván.

A csúcsteljesítmény áttekintése

Egy felmérés során, ahol az olimpikonok mentális, fizikai és technikai felkészültségét vizsgálták, azt találták, hogy egyedül a mentális felkészültség az a faktor, amely szignifikánsan előrejelzi az elért sikereket (Orlick & Partington, 1988). Ráadásul, egy másik, profi baseballjátékosokkal végzett vizsgálat (Smith & Christensen, 1995) is azt mutatja, hogy a pszichológiai készségek, és nem a fizikaiak azok, amelyek szignifikánsan előrejelzik a dobási teljesítményt. A legtöbb sportoló és edző elismeri, hogy a sportban elért sikerek 40-90%-a a mentális faktoroknak köszönhető. Minél kimunkáltabbá válnak a fizikai készségek, annál nagyobb szerepet kapnak a pszichés képességek. Nem ritka, hogy egy verseny után azt halljuk, hogy ma az nyert, aki mentális a legjobban bírta azon az adott napon. Rushall (1989) azt állítja, hogy „a sportolói kitűnőség kulcsa a pszichológia”.

Jack Nicklaus2. ábra Jack Nicklaus

Egy híres golfjátékos, Jack Nicklaus (2.ábra) szerint a mentális felkészülés az egyetlen kritikus faktor a csúcsteljesítmény szempontjából, és ez nem meglepő állítás, tekintve, hogy szerinte a golf 90%-ban az agyban játszódik.

Ha a pszichés aspektus ennyire fontos a teljesítmény szempontjából, akkor a csúcsteljesítmény során is létezik, egy ideális, belső pszichológiai atmoszféra. Öt fő forrás segíthet azonosítani a sikeres sportteljesítmény alapjául szolgáló pszichológiai jellemzőket:
      1. A sikerhez kapcsolódó szubjektív élmények
          2. A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek 3. A harmadik forrás az egyéni sportolók legjobb és legrosszabb teljesítményéhez kapcsolódó érzelmi állapotok összehasonlítása, ezáltal kirajzolódik az optimális működés egyéni színezete 4. A negyedik forrás a sikeres sportolók által alkalmazott mentális felkészülési stratégiák
              5. Az ötödik forrás, pedig abból az edzőknek, sportolóknak és sportpszichológusoknak feltett kérdésből fakad, hogy szerintük vajon mitől válik valaki sikeressé a sportban Folytatjuk… A következő részben a sikeres sportteljesítmény forrásairól lesz szó részletesen. Sági Andrea pszichológus, sportpszichológus Virányos Klinika asagi@viranyosklinika.hu
Mit tehetünk a stressz ellen?

A stressz kezelése és csökkentése

A tartósan fennálló stressz, a folyamatos feszültség, amely állandó készenléti állapotot követel a szervezettől, akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét. Ezért fontos, hogy tegyünk a stressz ellen a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel. Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, melynek több formáját alkalmazhatjuk: Ezek egyike a problémamegoldó módszer, amely akkor működik, ha megváltoztatjuk a stresszt okozó helyzetet, vagy újraértékeljük azt. Ha erre nincs lehetőség, jó módszer lehet az érzelmi reakció is, amikor nem a problémára koncentrálunk, hanem a negatív érzelmeket próbáljuk meg csökkenteni. A harmadik lehetőség a társas támogatás keresése, amikor egy rokontól, baráttól kérünk tanácsot. Selye János (1907-82), a stressz elmélet megalapozója Maga a stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szer¬vein¬ket, életünket. Először Selye tette tudományos vizsgálatok tárgyává a lélek és a test kapcsolatát. Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek. Ezek a szervek, szervrendszerek a következők voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna, valamint a bőr és bőrfüggelékek.

Nézzünk meg a hatékony stresszkezelés néhány eszközét!

1. Újraértékelés Az újraértékelés egy olyan technika, amikor a dolgokat egy más szempontból próbáljuk meg nézni, árnyaltabban átgondolva a helyzeteket. 2. Pozitív gondolkodás A túlzott stressz negatívan befolyásolja a hangulatunkat, közérzetünket és hajlamosak vagyunk mindent negatívan látni. Tanuljuk meg kiszűrni a negatív eseményeket, és találjuk meg a pozitívumokat a különböző helyzetekben! Fókuszáljon az erősségeire, gondolkodjon el azon mik azok a negatív dolgok az életében, amelyeket Önt képes befolyásolni és változtasson ezeken, viszont vannak olyan aspektusai az életnek, amelyekre Ön nincs hatással, ezeket pedig el kell tudni fogadni. 3. Szervezze meg az életét Alakítson ki megfelelő időgazdálkodást, írjon egy listát a teendőkről, hogy mikor mit kell végrehajtani és mennyi időt vesz igénybe. Rangsoroljon a feladatok között, és a legfontosabbal kezdje, a lényegtelen és időrabló tevékenységeket próbálja meg elkerülni! Ha látja maga előtt, mely feladatra mennyi ideje jut, sokkal könnyebben birkózik meg velük. Tanuljon meg „nem”-et mondani! Ne legyünk maximalisták, alaposan megnehezíti a saját életét, ha önmagát stresszeli a túl magas elvárásokkal. 4. Társas támogatás Mondja el problémáit az Önhöz közeli személyeknek és törődjön másokkal. Tanulmányok sora bizonyította be, hogy a társas támogatás az egyik legfontosabb védő faktor a stresszel és betegségekkel szemben. Ha úgy érzi, szüksége van egy „gyógyító beszélgetésre” szakember segítségét is igénybe veheti. 5. Egészséges táplálkozás Mérsékeljük az élvezeti cikkek fogyasztását (kávé, alkohol, cigaretta). Fogyasszon minél több zöldséget, gyümölcsöt, halat, igyon elegendő folyadékot és kerülje az egészségtelen ételeket! 6. Sportoljunk A mozgás kedvezően hat a vérellátásra, a légzésre, az anyagcserére és a hangulatunkra, elősegíti az immunrendszer működését. Olyan sportot válasszunk, amely valóban kizökkent, és közben félretehetjük a problémáinkat. Ha társas sporttevékenységet választunk, még a közös mozgás örömét is megtapasztalhatjuk. 7. Relaxáció A rövid, néhány perc alatt elvégezhető különböző relaxációs módszerek, beillesztve a napi tevékenységek közé, azonnali kikapcsolódást, felfrissülést hoznak. +1 Hagyjon időt Önmagára is! Munka után, és szabad időnkben foglalkozzunk saját magunkkal! Az emberi idegrendszer regenerálódásához teljes nyugalomra, csendre, kikapcsolódásra, örömre és szórakozásra van szükség. Találjuk meg, mi az, ami kizökkent a mindennapi hajtásból, feltölt bennünket életkedvvel és új élményekkel, kielégíti saját vágyainkat, szükségleteinket. Ez lehet valamilyen hobbi, zenehallgatás, tánc, egy kiadós séta, találkozás barátainkkal, lazító módszer, stb. A jól-létünkhöz elengedhetetlen a pozitív énkép, az önbizalom, amelyet úgy érhetünk el, ha helyesen ítéljük meg önmagunkat, tisztában vagyunk jó és rossz oldalunkkal és jó tulajdonságainkat folyamatosan erősítjük. Sági Andrea egészségpszichológus Stresszkezelés
A stressz és az allergia

A stressz súlyosbítja az allergiát

Érzékenyen reagálnak a stresszes helyzetekre a szénanáthások, ugyanis az ilyen szituációk után sokkal intenzívebben jelentkezik az allergiájuk. A nyugtalan alaptermészetű embereknek akár négyszer súlyosabb is lehet allergiájuk a stresszes helyzetek után. Nem tesznek jót a stresszes helyzetek a szénanáthában szenvedőknek. Jan Kiecolt-Graser , az ohioi állami egyetem pszichológusa kifejtette: az allergia nem jelentéktelen probléma, mivel az emberek nagy része szenved tőle. Az allergia ugyan nem életveszélyes, de az allergiások gyakran asztmásak is egyben, ami így már akár halálos is lehet. A professzor vezette csapat 28 olyan férfi és nő reakcióit vizsgálta, akik már régóta szenvednek szénanáthában és szezonális allergiában olyankor, amikor erős stressznek vannak kitéve, például azért, mert fel kell olvasniuk egy cikket egy magazinból, tartaniuk kell egy tíz perces beszédet vagy matematikai feladatokat kell megoldaniuk fejben. A kísérlet alanyaink ki kellett tölteniük néhány tesztet azzal kapcsolatban is, hogy alapvetően aggódó, nyugtalan természetűek-e. A nálunk is ismert bőrszúrásos módszerrel megvizsgálták azt is, hogyan reagálnak az allergénekre. A legerősebb reakciót a nyugtalan alaptermészetű emberek adták. Az amerikai pszichológusok éves találkozóján, Bostonban a professzor előadásában kifejtette: egy közepesen nyugtalan ember bőrén 75 százalékkal volt nagyobb az allergiát jelző folt a stresszt okozó tevékenység után, mint egy stresszmentes helyzetben. A kifejezetten nyugtalan típusú emberek esetében pedig kétszer akkora volt a folt. Egy nappal később pedig ezek az emberek négyszer érzékenyebben reagáltak a bőrtesztre, mint máskor. De mi állhat ezen eredmények hátterében?

Az allergia kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az allergia úgynevezett "multifaktoriális" (sok tényező hatására kialakuló) betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. Nézzük meg, melyek ezek a tényezők! Az allergiás betegség alapját általában veleszületett hajlam (genetikai, biológiai háttér) képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. Azt, hogy allergia mikor, milyen formában (azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként), milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri vagy visszatérő, tartós tüneteket okoz-e, további tényezők együttes hatása határozza meg. Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások, pszichoszociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota.

Mit is jelentenek ezek az úgynevezett pszichoszociális tényezők?

Akár Ön, akár valamelyik rokona, ismerőse allergiás, biztosan tapasztalta a testi tünetek mellett megjelenő kellemetlen viselkedésbeli változásokat: ingerlékenyebb, feszültebb lesz, álmosnak érzi magát, nehezebben tud koncentrálni. Az allergiás problémákhoz akár komolyabb pszichés tünetek is társulhatnak: lehangoltság, depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, tartós fájdalomtünetek és fáradtság. Ezek a problémák tovább súlyosbítják az amúgy is kellemetlen allergiás tüneteket, és az ezekkel való megbirkózást. A nemzetközi és hazai kutatások eredményei is igazolták, hogy az allergiás betegségekhez 20- 40 százalékban társulnak pszichés zavarok, enyhébb, átmeneti lelki problémák pedig még ennél is nagyobb arányban jelentkezhetnek. Dr. Kovács Mónika és munkatársai felmérése szerint, melyben mintegy 900 allergiás beteget kérdeztek meg, a betegek meglepően magas arányban jelöltek meg pszichés okokat, mint az allergiás tüneteket kiváltó tényezőt (stresszhelyzeteket a betegek 16,4 százaléka, erős érzelmeket, indulatokat 10,2 százaléka). Számos beteg arról is beszámolt, hogy az allergiás betegség megjelenését megelőzte valamilyen jelentős életesemény, pl. válás, munkahelyváltoztatás, stb. Az is említésre méltó, hogy a társuló pszichés problémák nemcsak a súlyos rohamokkal, állandó gyógykezeléssel és gyakori kórházi kezelésekkel járó allergiás betegségekben (pl. asztmában) gyakoriak - mint a betegség "természetes" következménye -, hanem az olykor igen makacs és kellemetlen szénanáthás, ekcémás, ételallergiás panaszok esetében is. Különösen olyan esetekben, ha az allergia a megfelelő antiallergiás kezelés ellenére sem javul megfelelően, vagy ha az allergiás háttér tisztázásában vannak gondok, nem sikerül az allergiát okozó tényezőt kimutatni. Ez leggyakrabban bizonytalan eredetű ételallergiás, gyógyszerallergiás, bőrgyógyászati allergiás panaszok esetében fordul elő.

Milyen előnyökkel jár az esetleges pszichés háttértényezők felismerése és kezelése?

1. Az allergiás betegséghez társuló pszichés problémák felismerése és megfelelő kezelése a pszichés tünetek - pl. szorongás, feszültség, depresszió, alvászavar, stb. - csökkentésén keresztül közvetve, illetve közvetlenül is pozitív hatást gyakorol az allergiás tünetek súlyosságára, gyakoriságára. Ezáltal - bár nem helyettesítheti a megfelelő allergiás kezelést - csökkentheti a szükséges antiallergiás gyógyszerek mennyiségét. 2. Másrészt abban is segít, hogy az allergiás betegek könnyebben megbirkózzanak azokkal a kellemetlenségekkel, amelyeket az allergia - a testi tüneteken kívül - az általános közérzetben, a mindennapi életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben okoz. 3. Harmadrészt fontos szerepe van az allergiás betegségek kialakulásának vagy rosszabbodásának, illetve az esetleges szövődményeknek megelőzésében is. A pszichés problémák feltárása nemcsak felnőttkorban - a már fennálló allergia esetében - fontos, hanem gyermekkorban is, amikor még megelőzhető vagy csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a veleszületett hajlam talaján tényleges allergiás betegség alakuljon ki. Sági Andrea egészségpszichológus Virányos Klinika
Magyarország stressztérképe
A Life.hu 2014 márciusában készítette el az ország Nagy Stressz Tesztjét, amelynek során 90 ezer embertől kértek adatokat. A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyire aggodalmaskodnak, és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően.

Nemi különbségek

A kérdőívek 73 százalékát töltötték ki nők, ami azt is mutatja, hogy őket jobban foglalkoztatja ez a témakör. A kutatók szerint a nők jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint férfi társaik. Az elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de sajnos többet is aggodalmaskodnak náluk. A hölgyek mindössze 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban pedig még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt, így a hölgyekre is jóval nagyobb nyomás nehezedik.

Életkori különbségek

A vizsgálat szerint a 19–34 évesek aggódnak legtöbbet, vélhetően azért, mert önálló életük megteremtésén fáradoznak, és a tanulás befejeztével munkát és lakást is keresnek. Az idő múlásával az örökös aggódás alább hagy, legalábbis a kutatásból az derül ki, hogy a 65 éven felüliek már csak 6 százaléka aggodalmaskodik.

Foglalkozás szerinti különbségek

A munka is befolyásolja, hogy ki mennyire él stresszes életet. A felmérés szerint s a személy- és vagyonőrök, a marketingesek és a rendszergazdák tűrik legjobban a stresszt. Legtöbbet pedig a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodában és ügyfélszolgálaton dolgozók, valamint a szakmunkások aggódnak. A bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.

Lakóhely szerinti különbségek

Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb (2. ábra) hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás (1. ábra), amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat.

1. ábra A stressztűrés mértéke lakóhely szerint A stressztűrés mértéke lakóhely szerint

2. ábra Az aggodalmaskodás mértéke lakóhely szerint Az aggodalmaskodás mértéke lakóhely szerint

Hogyan oldjuk a feszültséget?

Sokat segíthet a stressz leküzdésében a figyelemelterelés technikája. Idegesítő sorban álláskor például célszerű fejben eltervezni a további programot vagy valamilyen kellemes élményre gondolni. Egy másik módszer a bárhol alkalmazható feszültségoldó légzésgyakorlat, amikor is elképzeljük, hogyan áramlik ki a levegővel együtt a testünkből a feszültség. Érdemes tanfolyamon megtanulni és napi rendszerességgel gyakorolni a 8–10 perces relaxációs módszereket, úgymint autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, vagy különböző meditációs technikákat. Legjobb rögtön a hazaérkezéskor, még mielőtt a munkahelyen felgyűlt feszültség miatt összevesznénk a családunkkal relaxálni, pihenni. A negatív gondolatok pl. a minden „fekete vagy fehér” alapú gondolkodás, a negatív mentális szűrő és a folytonos rágódás a problémákon okozzák azt, hogy stresszmentes helyzetben is feszültek vagyunk, szorongunk. Ezek oldására különféle kognitív technikák állnak rendelkezésünkre, amelyeket stresszkezelő tréningeken sajátíthatunk el. Sági Andrea pszichológus, stressztréner Virányos Klinika asagi@viranyosklinika.hu
Butít a stressz
Az élet gyakori stresszforrásai, a válás, a megözvegyülés vagy a munkahely elvesztése is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát - derült ki egy svéd kutatásból. A közel négy évtizeden át tartó kutatás arra az eredményre jutott, hogy az embert felnőtt élete derekán érő, tartós stresszt okozó események 21 százalékkal növelik az Alzheimer-kór, és 15 százalékkal bármilyen elbutulás, vagyis demencia kialakulását. Az eredmények akkor is érvényesek maradtak, ha figyelembe vettek olyan egyéb kockázati tényezőket, mint a dohányzás, az alkohol vagy a családban előfordult mentális betegségek - olvasható a Göteborgi Egyetem kutatóinak a British Medical Journal Open című tudományos szaklapban megjelent tanulmányában. A vizsgálat során 800 svéd nő 1968 és 2005 között, rendszeres időközönként felvett adatait elemezték. A kutatás kezdetén megkérdezték a résztvevőktől, átélték-e valamelyiket abból a 18 élethelyzetből, amelyek tartós stresszt okoznak, például házastársuk vagy közeli rokonuk mentális betegsége, alkoholizmusa, saját vagy férjük munkanélkülisége. Majd pszichiátriai vizsgálatokból származó orvosi dokumentáció és egyéb információk alapján megállapították, hogy a kutatás 38 éve alatt kialakult-e a résztvevőknél demencia. A résztvevők körülbelül negyede válaszolt úgy, hogy egyetlen lelki trauma érte, 23 százalékuk két stresszt okozó eseményt élt át, 30 százalékuk hármat, 16 százalékuk négyet. A stressz leggyakoribb oka egy közvetlen családtag mentális betegsége volt. A vizsgálat idején a résztvevők körülbelül 20 százalékánál, 153 nőnél alakult ki demencia, közülük 104 lett Alzheimer-kóros. A lelki stressz a kutatók szerint összefügg az agyi gyulladáskeltő tényezők fokozott termelődésével és a szívbetegségek kialakulásának nagyobb gyakoriságával, amelyek szintén a demencia kockázati tényezői lehetnek. A résztvevőktől nem kérdezték meg, milyen súlyos betegségeik voltak, vagy elszenvedtek-e testi bántalmazást - ezek a tényezők befolyásolhatják az eredményt. Forrás: medicalonline.hu
Kiből lesz bajnok? 2. rész

Kiből lesz bajnok? A csúcsteljesítmények pszichológiai háttere

2. rész

Cikkünk előző részében azonosítottuk a sikeres sportteljesítmény alapjául szolgáló pszichológiai jellemzőket, most nézzük meg ezeket részletesen is.

A sikerhez kapcsolódó szubjektív élmények: a csúcsteljesítmény pszichológiai profilja

Ravizza (1977) kiterjedt vizsgálatot folytatott a szubjektív élmények tekintetében, amit a sportolók az ilyen nagyszerű pillanatokban átélnek. 20-20 különböző szinteken versenyző, férfi és női sportolóval készített interjút, 12 sportágat érintve. A sportolók több, mint 80%-a a következő élményekről számolt be: • A félelem hiánya- nem félnek a hibázástól • Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre • A tevékenységbe való teljes „elmerülés” • Korlátozott figyelmi fókusz • Erőlködés nélküli teljesítmény- nem kikényszerített • A teljes kontroll érzése • Idői/téri dezorientáció • A világot integráltnak és egységesnek észleli • Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény A jó teljesítmény valószínűsége növelhető Loehr szerint, ha a következő érzéseket sikerül kiváltani és fenntartani: • magas energia (kihívás, inspiráció, determináció, intenzitás); • szórakozás és öröm; • nyomás hiánya (alacsony szorongás); • optimizmus és pozitivitás; • mentális higgadtság; • magabiztosság; • nagyfokú koncentráltság és kontrollérzés. Garfield és Bennett 8 mentális és fizikai feltételt azonosított, amelyek a csúcsteljesítmény pillanatait jellemzik: mentálisan és fizikailag relaxált, magabiztos/optimista, a jelenre koncentrál, energikus, rendkívüli és szokatlan tudatosság, kontrollérzés, és annak az érzése, hogy képes teljesen elzárkózni a külső környezettől és a külső zavaró ingerektől. A csúcsteljesítmény diád Privette és Bundrick egyszerű sportolók csúcsteljesítményhez, átlagos teljesítményhez és hibázásokhoz kapcsolódó mentális állapotát hasonlította össze. Úgy találták, hogy a csúcsteljesítmény sokkal önbeteljesítőbb, mint az átlagos vagy a hibás, illetve játékosabb és könnyedebb, mint az elrontott teljesítmény. Ez az állapotot elnevezték „csúcsteljesítmény diád”-nak, amely tartalmazza egyrészt a tevékenységre való teljes fókuszt, másrészt azt az állapotot, amelyet úgy írhatunk, le, hogy „az én áramlásban”. Tehát a csúcsteljesítmény személyes jelentőséggel bír, jutalmazó értékű és önbeteljesítő. A csúcsteljesítmény és flow (áramlat élmény) kapcsolata A csúcsteljesítménnyel kapcsolatban gyakran asszociálódik a flow- állapot. Csíkszentmihályi szerint a flow az alapja a belsőleg motivált tapasztalatoknak vagy az önjutalmazó tevékenységeknek. Ez az az állapot, „amelybe az emberek annyira beleolvadnak, hogy úgy tűnik, hogy semmi nem tudja őket kizökkenteni” (Csíkszentmihályi, 1990). A flow nem analóg a csúcsteljesítménnyel. Valaki lehet flowban, de ez nem szükségszerűen jár együtt csúcsteljesítménnyel, azonban ha egy sportoló a legjobban teljesít, akkor úgy tűnik, hogy flow- állapotban van. Mit él át egy sportoló, ha flow-ban van? Jackson és Roberts szerint a flow egyfajta előjele vagy megalapozó folyamata a csúcsteljesítménynek. Amikor egy sportoló flow-ban van, a következőket éli át: 1. A helyzet által támasztott kihívások összhangban vannak a sportoló képességeivel, és ez az összhang a sportoló személyét tekintve magas valósul meg. 2. A tevékenység és a tudatosság egybeolvad, ezáltal a mozdulatot erőfeszítés nélkülinek érzékeli, és a sportoló nem tekinti magát különállónak a tevékenységtől. 3. A célok teljesen világosak: tisztán látják, hogy kinek mit kell tennie 4. Egyértelmű visszajelzést kap arról, hogy jó, amit csinált 5. Kizárólag csak az adott feladatra koncentrál. 6. Egyfajta paradox kontrollérzés jellemző, hiszen anélkül képes a kontrollra, hogy aktívan próbálná a kontrollérzést elérni. Teljesen tisztában van a teljes kontrollal, amit gyakorol, és erőfeszítések nélkül és a hibától való félelem nélkül cselekszik. 7. Az öntudatosság hiánya, miáltal tudatában van ugyan a teljesítményének, mégsem értékeli önmagát folyamatosan. 8. Az időélmény megváltozik: úgy tűnik, mintha teljesen le- vagy felgyorsulna. 9. Egy teljesen öncélú állapot, amelyben a tevékenység élvezhető, és a részvétel önmagában is jutalmazó jellegű. 2 rész A sportpszichológus feladatai közé tartozik elősegíteni, hogy a sportoló minél gyakrabban és könnyebben kerüljön a csúcsteljesítményt elősegítő állapotba, „áramlatba”. Folytatjuk… A következő részben a sikeres sportteljesítmény további forrásairól lesz szó részletesen. Sági Andrea pszichológus, sportpszichológus Virányos Klinika Tel: 06-30-862-7115 asagi@viranyosklinika.hu
Kiből lesz a bajnok? 3. rész

Kiből lesz bajnok? A csúcsteljesítmények pszichológiai háttere

3. rész

Cikkünk előző két részében (augusztusi és szeptemberi hírlevél) azonosítottuk a sikeres sportteljesítmény alapjául szolgáló pszichológiai jellemzőket, és megnéztük részletesen a csúcsteljesítmény élmény pszichológiai összetevőit.

A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek

A sikeres sportolók mentális egészségprofilja Morgan (1980) szerint azok a sportolók, akik pozitív mentális egészségi profillal rendelkeznek, sokkal jobban teljesítenek.  A hangulati állapotok profilja (POMS, Profile of Mood States) alapján ezt a profilt jéghegy-profilnak nevezik.Clipboard01http://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2009/11/jeghegy.jpg

A POMS skála méri a depressziót, a feszültséget, a haragot, a kimerültséget, az élénkséget és a zavartságot.

Az elit sportolók valószínűleg alacsony pontszámot kapnak a negatív hangulati állapotokat tekintve, és magasakat a pozitív állapotokra.

A jéghegy- profil kifejezetten a sikeres sportolókra jellemző, valamint azok a sportolók, akiknek a hangulati állapota hasonlít ehhez a profilhoz a verseny előtt, valószínűleg a versenyen jobban fognak teljesíteni.
      A sikeres sportolók közös pszichológiai jellemzői
  • magabiztosság magas szintje: a sikeres sportolók jobban megbíznak magukban és a képességeikben, mint a kevésbé sikeresek.
  • koncentráció: a sikeres sportolókat kevésbé tudják megzavarni külső ingerek, és képesek a folyamatos figyelmi kontrollra, anélkül, hogy a gondolataik vagy érzéseik megzavarnák őket
  • Általában a sikeres sportolókat teljesen leköti a saját sportáguk, és ez pozitív formájú elkötelezettséget és lekötöttséget jelent. Ez abban nyilvánul mag, hogy a gondolataik, a képzeleti képeik, a nappali álmodozásuk és az álmaik a sportra irányulnak és azzal kapcsolatosak.
  • szorongáskezelés: a sikeres sportolók kevesebb szorongást mutatnak a verseny előtt és közben is; hatékonyabban képesek kontrollálni a megjelenő szorongást, valamint pozitívan értelmezik ezt a szorongást, és úgy érzik, hogy ez is segíthet fokozni a teljesítményüket.
  • a sikeres sportolók képesek tanulni a hibáikból, és túllépni rajtuk
  • Az optimális működés egyéni meghatározottsága
A sportolók sikeres teljesítményéhez kapcsolható érzelmi mintázatokat Hanin (2000) azonosította, az angol rövidítése: IZOF (The Individualized Zone of Optimal Functioning) A sikeres és kevésbé sikeres sportolók összehasonlítása helyett, az egyéni adottságokra és állapotokra helyezi a hangsúlyt. Ez egy konkrét sportoló esetében azt jelenti, hogy legjobb és legrosszabb teljesítményéhez kapcsolódó emocionális állapotait hasonlítja össze azért, hogy megtalálja az egyén szempontjából legoptimálisabb zónát (IZOF-ját: az optimális működés egyéni övezete). Az optimális teljesítményállapot negatív és pozitív érzéseket is magába foglal. Clipboard01 Az emocionális állapotok négy csoportja különböztethető meg:
  • pozitív teljesítményfokozás,
  • pozitív teljesítménygyengülés,
  • negatív teljesítményfokozás
  • és negatív teljesítménygyengülés.
Az IZOF meghatározásához a sportolók kitöltenek egy a sikeres és sikertelen teljesítményhez kapcsolódó, érzelmeikre vonatkozó kérdőívet. Ennek eredményeképpen megkapjuk az optimális és a diszfunkcionális érzések skáláját, és kialakítható az IZOF- profil. A teljesítménynövelő érzések az optimális zónába tartoznak, a teljesítménykárosító érzések, pedig a diszfunkcionálisba. Azok a sportolók, akiknek az emocionális állapotaik az IZOF-uk határán belül esik sokkal sikeresebbek, mint akiknek kívül esik ezen a határon. Ez a profil különbözik egy verseny, egy intenzív edzés és technikai edzés alatt is. Tehát a sportolóknak meg kell tanítani, hogy hogyan tudják az emocionális állapotukat az optimális zónán belül tartani, így a csúcsteljesítmény megjelenési valószínűsége megnő. Folytatjuk… Sági Andrea sportszakpszichológus Virányos Klinika asagi@viranyosklinika.hu
Kiből lesz bajnok? 4. rész

Kiből lesz bajnok? A csúcsteljesítmények pszichológiai háttere

4. rész

Cikksorozatunk előző 3 részében (augusztusi, szeptemberi és októberi hírlevél) azonosítottuk a sikeres sportteljesítmény alapjául szolgáló pszichológiai jellemzőket, és megnéztük részletesen a csúcsteljesítmény élmény pszichológiai összetevőit, valamint a sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségeket.

A sikeres sportolók által alkalmazott mentális felkészülési stratégiák

A mentális felkészülés növeli a flow-állapot (áramlat-élmény, amely a csúcsteljesítmény elérését segíti, lásd szeptemberi hírlevél) elérésének a valószínűségét. A mentális (lelki) felkészülés - és általában a pszichológiai munka - tanulási folyamat: ismeretszerzés önmagunkról, amely folyamatban a változás lehetősége rejlik. Ez a mentális felkészülés a következőket tartalmazza:

Clipboard01

  • A magabiztosság és pozitív attitűd, hozzáállás fenntartása
  • A verseny előtt kidolgozott tervek követése és végrehajtása
  • A versenyt megelőzően optimális fizikai felkészülés
  • Az optimális aktivációs szint elérése
  • A teljesítmény szempontjából megfelelő motivációs szint elérése
  • Összehangolódás a mozdulatokkal és a teljesítménnyel- jó közérzet
  • A feladatra való koncentrálás
  • Optimális környezeti és helyzeti feltételek
A flow élményhez kapcsolódnak még a pozitívan észlelt képességek, a célorientáció (közeli és távoli célok) és az alacsony szorongás. Jackson (1998) szerint a flow élmény szempontjából a legkritikusabb faktor, hogy a sportoló hogyan és milyennek észleli a saját képességeit. Szerinte, „ha a sportoló hisz önmagában és a képességeiben, akkor valószínűbb, hogy egyensúly a kihívások, és a képességek között kialakul az egyensúly, még akkor is, ha ezek a kihívások meglehetősen magas szintről származnak”.A flow élményhez kapcsolódnak még a pozitívan észlelt képességek, a célorientáció (közeli és távoli célok) és az alacsony szorongás. Jackson (1998) szerint a flow élmény szempontjából a legkritikusabb faktor, hogy a sportoló hogyan és milyennek észleli a saját képességeit.

Itt megjegyezném, hogy fontos, hogy az edző, és a tágabb sportolói rendszer (pl. szülők, sportklub stb.) is higgyen a sportolóban és jó teljesítményében.

Azok a sportolók, akik megtanulnak magabiztosnak lenni, kizárólag az adott helyzetre koncentrálni, kontrollálni a szorongásukat és megfelelő, de egyúttal kihívást jelentő célokkal rendelkeznek, gyakrabban élik át a flow-élményt és gyakrabban, érik el a csúcsteljesítmény állapotát.

Clipboard01„Szerintem a mentális felkészülés a lényeg, és az nem egy órával a verseny előtt kezdődik, hanem előtte egy évvel, fél évvel, amikor a versenyző elkezdi leképezni a versenyhelyzetet, látja magát a medencében a verseny előtt, hogy miként fog teljesíteni, egészen addig, hogy beér a célba, ránéz a kivetítőre, és ott az egyes a neve előtt, és az idő, amit úszott. Nagyon sokféleképpen lehet úszni, de nem azt képezed le, hogy milyen technikával úszol, hanem azt, hogy bírod, elöl vagy, jó állapotban vagy, érzed, hogy eggyé válsz a vízzel... Meg azt is, hogy nem izgulsz..."

Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszó.

Folytatjuk…

Sági Andrea sportszakpszichológus

Virányos Klinika

asagi@viranyosklinika.hu

Kiből lesz a bajnok? 5. rész
- McCaffrey és Orlick (1989) összegezték az előzetes tanulmányok eredményeit, és végül a következő fontos és meghatározó faktorokat találták:
  • Teljes elköteleződés
  • Az edzés inkább minőségi, mint mennyiségi
  • Világosan meghatározott célok
  • Imagináció alkalmazása szinte napi rendszerességgel
  • A megküzdés fontosságának felismerése, felkészülés a nyomást jelentő helyzetekkel való megküzdésre
  • Edzés- és versenytervek
  • A versenyfókusszal kapcsolatos tervek
  • A figyelemelvonásra irányuló kontrollstratégiák
  • A verseny utáni kiértékelés
  • Megértése és elfogadása annak, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a jó és rossz játékot eredményezik
- a csapatfaktorok is jelentős szerepet játszanak a sportoló sikerében. - az edzők szerepe is fontos. - Csíkszentmihályi szerint a csúcsteljesítményhez a képességeknek és a követelményeknek meg kell egyezniük. - Eklund szerint, ahogy a sportoló egyre megfelelőbben és tudatosabban alkalmazza ezeket a pszichológiai készségeket, egyre közelebb kerülnek a verseny által támasztott követelményekhez és kihívásokhoz. Ezáltal nő a teljesítmény is. 1988-as olimpikon birkózókkal végzett kutatásban a mentális készségek 4 dimenzióját állapították meg: 1. a legfontosabb az imagináció, amelyet arra használtak, hogy pozitív képzeteket teremtsenek, mentális átismételjék az adott stratégiát, taktikát vagy technikát, hogy relaxáljanak, és, hogy megerősítsék a kitűzött célokat. 2. A gondolatkontroll, tehát kognitív technikák szintén nagyon gyakoriak, mint például gondolatmegállítása, az önmeggyőzés, a pozitív gondolkodás és az „imádkozás”. 3. Az emocionális kontroll segítségével képesek voltak beállítani az optimális arousal- t és az optimális teljesítményállapotot. 4. És végül, a viselkedésre vonatkozó technikák, amelyeket leggyakrabban a mentális felkészülés során alkalmaztak. e) Vajon mitől válik valaki sikeressé a sportban? - elköteleződést tekintve, az interjúk során leggyakrabban az olyan kifejezéseket említették, mint a vágy, a determináció, attitűd, szív és önmotiváció, melyek meghatározzák a csúcsteljesítmény megjelelését vagy meg nem jelenését, a profi szinten. - a nagyfokú elköteleződés nem egyedüli meghatározója a csúcsteljesítménynek. Szüksége még az érettség és az önkontroll. Ez azt jelenti, hogy a sportoló legyen képes jól teljesíteni kemény és könnyebb helyzetekben, ugyanúgy, mint a teljesen normális játékokban és szituációkban. Mahoney és mtsi. (1987) sportpszichológusokat kért meg arra, hogy töltsenek ki egy kérdőívet asz ideális sportolóra vonatkozóan. Szerintük, hogyan reagál az ideális sportoló. A sportpszichológusok szerint az ideális sportoló kevésbé szorong és aggódik a teljesítménye miatt, kevesebb koncentrációs problémával küzd, következetesen magabiztos, a csapatra összpontosít, sokkal több belsőleg megalapozott mentális felkészülést alkalmaz és motiváltabb a jó teljesítményre. Ez a kép különbözik attól, amit az elit sportolók festettek, mivel a pszichológusok úgy tűntették fel az ideális sportolót, mint aki kevesebb problémával küzd, mint ahogy a valóságban van. Azonban, az olyan készségeket tekintve, mint a szorongáskezelés, a koncentráció, a motiváció, mentális felkészülés és a magabiztosság megegyeztek mindkét esetben.
Plasztikai sebészet
A szép és esztétikus test a harmonikus belső, az egészség külső megnyilvánulás, a mindennapi társas érintkezés közvetítője, és információforrása, az önmagunkról kialakított képünk, önértékelésünk meghatározó összetevője. A vonzó külsővel rendelkező emberek bizonyítottan gyakrabban jutnak előnyökhöz az élet különböző területein, mivel egyértelműen pozitív elvárásokat csatolunk a szép külsőhöz. A plasztikai, esztétikai sebészet adta lehetőségek hozzásegítenek ahhoz, hogy mi is részesüljünk ezekben a kiváltságokban, javuljon az életminőségünk, és megteremtődjön külsőnk és belsőnk közötti egészséges egyensúly. Plasztikai sebészetünkön modern eszközök, valamint a legújabb és hatékony módszereket alkalmazó kitűnő, hazai és külföldi tapasztalattal is rendelkező plasztikai sebészek várják. A szépséghez való érzék és a megfelelő műtéti technika a szakértő sebész kezében együttese biztosítja az Ön számára a harmonikus külsőt és elégedettséget.
Felkészülés a plasztikai sebészeti műtétekre

Napjainkban az egyre gyakrabban emlegetett „quality of life” (QoL), azaz az életminőség javítását célzó törekvések közé sorolhatjuk az önmegvalósítást és a testi-lelki harmónia kialakítását elősegítő plasztikai sebészeti műtéteket is.

Ezen beavatkozások a test legkülönbözőbb régióit érinthetik az orvostudomány egyik legszerteágazóbb és legváltozatosabb területévé téve a plasztikai sebészetet. A sikeres műtétek alapfeltétele a páciens gondos, sokszor egyénre szabott, komplex előkészítése. A plasztikai sebészeti műtétek előkészületeihez tágabb értelemben hozzátartoznak a személyes konzultációk is, melyek során a pácienssel közösen kerül kialakításra a pontos műtéti terv, valamint a műtét időpontja. Szűkebb értelemben magát a tervezett beavatkozás előkészítését jelenti, mely műtéti típusonként néha speciális feladatokat is jelenthet. plasztika

Az első konzultáció

Az első konzultáció során derül fény a páciens elképzeléseire, hogy melyik testrészen és milyen változtatást szeretne. A beszélgetés közben alakul ki egy speciális kapcsolat az orvos és páciens között, mely meghatározó lehet a későbbi sikeres együttműködés szempontjából. Fontos feladat lehet a kezdeti feszültségek feloldása, a páciens türelmes meghallgatása, a valós és/vagy vélt problémáinak feltárása a meglévő anatómiai eltérések tükrében. A részletes szakvizsgálat és a beszélgetés közben pontos tájékoztatást kell adni a lehetséges műtéti megoldásokról, mérlegelni kell a különféle kezelési lehetőségek várható eredményeit, lehetséges komplikációit, korlátait, műtéti hegek elhelyezkedését, a szükséges elő- és utókezeléseket valamint a páciens elvárásait. Mindezek figyelembe vételével a pácienssel közösen kell kialakítani a végleges műtéti tervet. Itt szeretnénk megjegyezni a nagyon pontos és minden részletre kiterjedő dokumentáció jelentőségét.

A műtéti időpont kitűzése

A műtéti időpont megválasztásakor a legfőbb cél megteremteni a műtét legoptimálisabb feltételeit. Nem szabad elfelejteni, hogy a plasztikai sebészetben az idő nem sürgető tényező, ki kell várni a legoptimálisabb időpontot, mikor a páciens a legjobb fizikai és pszichés állapotban van. A menstruációs ciklushoz is igazodni kell, lehetőség szerint ezeket a napokat el kell kerülni. Amennyiben betegünk testsúlycsökkentést tervez, a műtéteket célszerű az eredményes fogyókúra utáni időszakra halasztani. Így legtöbb esetben tartósabb és jobb eredményt lehet elérni, ugyanakkor a műtét utáni időszakban bekövetkezett testsúlyingadozás az eredményeket jelentősen ronthatja. Bizonyos esetekben (pl. az arcon végzett beavatkozások egy részénél) célszerű a műtétet az őszi-téli időszakra programozni, mikor a napsugarak káros hatásainak elkerülése kevésbé okoz gondot.

Az általános előkészítés

Az általános előkészítés része a szomatikus és pszichés állapot korrekt felmérése, szükség esetén ezek rendezése, a dohányzás, vagy egyéb káros szenvedély tisztázása, gyógyszerek be- ill. átállítása, esetleges társbetegségek (pl. cukorbetegség, szívbetegség) számbavétele, kezelése, szükség szerint belgyógyászati szakvélemény és altatóorvosi konzílium. Bizonyos műtéti típusoknál szükség lehet véralvadásgátló profilaktikus alkalmazására is. A szükséges vizsgálatok elvégzése után, az eredmények értékelése újabb személyes konzultáció során történik. Itt lehetőség nyílik a felmerült kérdések tisztázására, a műtét részleteinek megbeszélésére. A plasztikai sebészeti műtéteket nem ritkán 2-3 konzultáció előzi meg.

Műtéti előkészítés

A közvetlen műtéti előkészítés rendkívül fontos része a fertőzések megelőzése, mert ennek kialakulása eredménytelenné teheti az egész beavatkozást. Bőrgyulladások, banális fertőzések rendezése alapfeltételei a plasztikai műtéteknek. Gondosan ki kell zárni minden lehetséges fertőzésforrást, szükség esetén annak kezelése elengedhetetlen, még akkor is, ha emiatt a műtétet későbbi időpontra kell helyezni. Bizonyos esetekben antibiotikus profilaxis is szükséges. Fontos a Herpes vírusával való fertőződés tisztázása. Gyakran - főleg az arcon végzett beavatkozások előtt - Herpes profilaxist kell alkalmazni még akkor is, ha a páciens közvetlenül nem, de a környezete veszélyforrást jelenthet. Gondosan meg kell vizsgálni a korábbi műtétek, esetleg sérülések hegeinek minőségét. Kóros hegesedési hajlam, vagy ennek gyanúja esetében a pácienst erről tájékoztatni kell, és korán el kell kezdeni a hegkezelést a megfelelő módon. Bőrgyógyászati szempontból fontos, hogy az érintett bőrterületen található bőrelváltozások igényelnek-e valamilyen kezelést, esetleg eltávolítandók-e a műtét előtt szövettani vizsgálat céljából. Tisztázni kell a műtét közben és az azt követő időszakban használt gyógyszerekkel, érzéstelenítő szerekkel, fertőtlenítőszerekkel, kötszerekkel szemben fennálló allergiát. Szükség esetén hypoallergén kötszerek, másfajta fertőtlenítőszerek használatára is sor kerülhet. Az arcon végzett beavatkozások speciális előkészítést igényelnek. A korszerű előkészítés ma már megköveteli bőrgyógyász, valamint jól képzett kozmetikus segítségét az arcbőr műtéti felkészítésére. Az acnes bőr belsőleg adott retinoidos előkezelése (természetesen megfelelő idővel a beavatkozás előtt) elengedhetetlen az elért eredmény hosszú távú megtartásához. Lézeres arcfelújítás előtt profi kozmetikus által végzett 6 hetes emelkedő koncentrációjú AHA savas előkezelés gyorsabb gyógyulást, kisebb műtét utáni fájdalmat eredményez. Ultrahanggal vagy egyéb úton elért mélyhidratáló kozmetikai kezelések a műtéti eredményeket nagymértékben javíthatja. Fontos a napozás, szolárium mellőzése mind a beavatkozások előtt, mind pedig az azt követő hónapokban. Végül a műtét reggelén tisztasági fürdő, borotválás, a műtéti terv felrajzolása, majd a műtőben az érintett terület gondos fertőtlenítése, izolálása következik, mint az előkészítés utolsó mozzanatai. A plasztikai műtétekre jelentkező betegek előkészítése tehát komplex, néha nem is rövid feladat. A cél a lehető legjobb és tartós esztétikai eredmény elérése és a páciens elégedettsége, melyen keresztül a QoL javítását érhetjük el. A műtéti időpont optimális megválasztása, és a szoros együttműködés a bőrgyógyász, naprakész kozmetikus, dietetikus csapattal jelentős mértékben növelheti az eredményeket és a betegek elégedettségét. Egy jól szervezett team munka, melynek középpontjában a páciens áll nagymértékben segítheti a plasztikai sebészet sikerességét. Dr. Pór Ferenc plasztikai sebész Virányos Klinika
Megvastagodott szőrszálak

A szőrösödésről

Az emberi bőr egész felületét az ajakpír, a tenyér és talp kivételével apró, színtelen pihék borítják. Egy részük szinte csak nagyítóval látható. E vékony szőrszálak a nőknél normális körülmények között egész életen át észrevétlenek maradnak. Más esetekben azonban az arcon, a felső ajkon, az állon, a mellen a mellbimbók körül, esetleg a karokon és az alsó végtagokon is a szőrszálak megvastagodnak, megsötétednek. E szépséghiba sokszor súlyos lelki zavarokat, jogos kisebbségi érzést eredményez. Ezek a nők zárkózottá válnak, a társaságot kerülik.

           Mi okozza a szőrszálak megvastagodását?

Számos összetevőre vezethető vissza, de mielőtt ezeket áttekintenénk, egy tényt le kell szögeznem. A nemi érettség beállta előtt, tehát a pubertás előtt rendkívül ritkán szokott a szőrszálak megvastagodása és sötétedése bekövetkezni. Ez a tény minden esetre a hormonális összetevők fontos szerepére utal. Talán az is fontos részletkérdés, hogy a szőrszálak nem hirtelen, hanem fokozatosan sokszor 8-10 év alatt erősödnek meg. A szőrnövekedésnek e fenti zavarait általában két nagy csoportra osztjuk. Az egyikbe a fokozott szőrnövekedés (hypertrichosis), a másikba a nőkön kialakuló férfias típusú szőrnövekedés (hirzutizmus) tartozik. E megkülönböztetésnek a szépészeti szempontjából, a kozmetika szempontjából lényeges értelme nincs.

         A fokozott szőrnövekedés esetén a szőrszálak megvastagodnak és hosszabbakká válnak. Ez jelentkezhet körülírtan egy bizonyos helyen, és egyenletesen elosztva a nagy bőrfelszíneken is. A körülírt szőrösödés lehet veleszületett, pl. szemölcsös felszínű anyajegyekből gyakran nőnek ki megerősödött szőrszálak, de keletkezhet sérülések , irritáció hatására is. Nőkön néhány esetben a serdülőkorban megfigyelhető  diffúz, a teljes bőrfelszínen történő szőrösödés, melynek hátterében – bár a családi előfordulás gyakori – hormonális eltérés nem mutatható ki. A családban azonban ilyenkor mindig kimutatható, vagy legalábbis az esetek többségében kimutatható  egy kifejezetten macsó típusú papa, aki nagyon szőrös. Tehát itt bizonyos habituális szőrösödésről lehet szó. Klimaxban viszont a nők nagy részénél a felső ajkon és az áll tájon gyakori a szőrnövekedés. Ez a hormonális változások bekövetkeztében van, ugyanis az évek múlásával a női hormonok mennyisége fokozatosan csökken és a férfi hormonok relatíve túlsúlyba kerülnek.

          A nőkön kialakuló férfias típusú szőrnövekedés ( erőteljes szakáll, bajusz) oka néha ismeretlen, de előidézhetik bizonyos gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok). Okozhatja az androgén (férfi)  hormonok fokozott szintézise is, pl. agyalapi mirigy, mellékvese túlműködése vagy ezeknek gátolt metabolizmusa (lebontása).

Enyhe hirzutizmus előfordulhat terhesség alatt az agyalapi mirigy elülső lebenyének ilyenkor élettani túlműködése miatt. Ez a szülés után magától is visszafejlődik. Az elmondottakból következik az, hogy a szőrnövekedési zavarokkal feltétlenül szakorvoshoz, elsősorban bőrgyógyászhoz, belgyógyászhoz vagy nőgyógyászhoz kell fordulni.

A cél ilyenkor minden esetben az ok tisztázása. Az alapbetegség kezelésével ugyanis a fokozott szőrnövekedés megállítható. Ez vonatkozik a hirzutizmusban speciális antiandrogén készítmények lehetséges adására is, amelyek jelentős javulást eredményezhetnek.

Dr. Nagy Éva

Bőrgyógyász, kozmetológus

Virányos Klinika


1125 Budapest, Virányos út 23/d.
Tel: +36 30 222 5502
        +36 1 275 0374
        +36 1 275 0375
        +36 1 275 0377
Fax: +36 1 275 0380
E-mail: recepcio@viranyosklinika.hu

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
Iratkozzon fel a
Hírlevelünkre!
Close
Ugrás a lap tetejére